Hírek

KŐSZEGI ANDRÁS / onBRANDS
Kettősséget látok benned, az egyik egy heves forradalmár, a másik pedig a szép lelkű irodalmár. Valóban benned van ez?

NYÁRY KRISZTIÁN
Sem forradalmárnak, sem széplelkűnek nem látom magam, bár valóban van egy kettősség abban, amit az életem különböző szakaszaiban, különböző dolgokban csináltam. Ha az irodalomhoz vagy művészetekhez való kötődésem széplelkűség, akkor azt vállalom. Másrészt csakugyan csináltam racionálisnak tűnő dolgokat a kommunikációs iparág különböző területein. Szerintem azonban sokkal több minden kapcsolja össze ezt a két területet, mint amennyi elválasztja. Mind a kettőhöz használni kell a kreativitását és a nyelvet. Amit bárhol is csináltam,

Bővebben »

Nyáry Krisztián legújabb könyvében ezúttal nem emberek életét, hanem a legismertebb magyar műalkotás, a Himnusz és a hozzá hasonló nemzeti indulók történetétét meséli el. Az „Általad nyert szép hazát – a Himnusz és a himnuszok kalandos élete” című kötet szeptemberben jelenik a Corvina Kiadónál. Addig is, amíg a könyv megérkezik, a szerző egy video podcast sorozatban beszélget Hevesi Judittal, a kötet szerkesztőjével a legérdekesebb történetekről. A magyar történelmi egyházak mindegyike úgy tudja, hogy az ő legfontosabb, himnuszként is funkcionáló dala a legősibb. Vajon az evangélikus Erős vár a mi Istenünk, a református Tebenned bíztunk eleitől fogva vagy a katolikus Boldogasszony anyánk a régebbi?

Bővebben »

Nyáry Krisztián a Líra kiadó kreatívigazgatója, irodalomtörténész és író volt a 2020. július 3-i Reggeli személyben Pálinkás-Szüts Róbert vendége. A témák, amikről szó volt: szobordöntés, szoborállítás, turul, magyar rabszolgatartók, Széchényi György, Bereményi Géza, könyvkiadás, Líráról és líra – mindenkinek csak ajánlani tudjuk, mert roppant érdekesre sikeredett.

Nyáry Krisztián legújabb könyvlben ezúttal nem emberek életét, hanem a legismertebb magyar műalkotás, a Himnusz és a hozzá hasonló nemzeti indulók történetétét meséli el. Az „Általad nyert szép hazát – a Himnusz és a himnuszok kalandos élete” című kötet szeptemberben jelenik a Corvina Kiadónál. Addig is, amíg a könyv megérkezik, a szerző egy video podcast sorozatban beszélget Hevesi Judittal, a kötet szerkesztőjével a legérdekesebb történetekről. Az első, bevezető részben a következő kérdésekre keresik a választ: Énekelheti-e másként Radics Gigi a Himnuszt, mint ahogyan azt megszoktuk? Tudjuk-e, hogy ilyenkor Dohnányi Ernő 1937-es átdolgozását kérjük számon? Tényleg a magyar-e az egyetlen szomorú Himnusz? Bővebben »

Másfél évtizede a magyar-szlovák megbékélés jelképes pillanata volt, amikor Érsekújváron szobrot emeltek Széchényi György esztergomi érseknek, a város egyik alapítójának. Az 1695-ben elhunyt magyar főpap érdemdús ember volt. Bár köznemesi származású lévén nem volt köze a jótékonyságáról híres grófi famíliához, őt is a „bőkezűség és adakozás csodájának” nevezte egy kortársa. A török kiűzése után ő alapította a legrégebben működő magyar középiskolát, a mai Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnáziumot. De iskolaépítő lendülete ezután sem állt meg, egyebek mellett Győrben, Kőszegen, Esztergomban, Egerben, Lőcsén és Pécsett alapított kollégiumot vagy fiúneveldét. Saját pénzén állíttatta helyre a tűzvészben porig égett nagyszombati papnevelő intézetet,

Bővebben »

„Ha vitát nyitunk a múlt és a jelen között, felmerül annak a veszélye, hogy elveszünk a jövőben.”

(Winston Churchill)

Amerika és a volt gyarmatbirodalmak ügye, az ő történelmük, nekünk nincs vele dolgunk. Több ismerősöm is ezzel kommentálta, hogy egy Facebook-bejegyzésben barbárságnak neveztem az amerikai és Nagy Britannia-i szobordöntéseket. Voltak, akik kifejezetten szurkoltak a szobrok ellen vonulóknak – úgymond progresszív szolidaritásból. Ha az ott élők egy csoportját sérti Churchill, Gandhi vagy Jefferson ellentmondásos öröksége, érveltek, akkor joguk van megszabadulni az elnyomó, fajüldöző múlt jelképeitől. Valóban nem vagyok sem brit, sem amerikai, főleg nem ott élő fekete vagy a volt gyarmati őslakos,

Bővebben »

Skip to content

Borbás Barna·

Mennyiségi különbség van aközött, amikor az Iszlám Állam felrobbantja Palmyrát és amikor az amerikai tömeg lefejezi Kolumbusz Kristóf szobrát, de minőségi nincs nagyon – mondja adásunkban Nyáry Krisztián. Az író, irodalomtörténész liberális alapállásról fogalmazott meg erőteljes kritikát a Black Lives Matter romboló-fosztogató tagozata ellen, kiváltva sok baloldali olvasója nemtetszését. Erről is kérdezzük. Itt a HetiVálasz, a Válasz Online podcastjának új adása.

Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket,

Bővebben »

Karácsony Gergely főpolgármester kérésére, hogy Trianon 100. évfordulójának alkalmával, június negyedikén egy percre álljon le a város, Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész, kreatív igazgató Facebook-posztban reagált.

Nyáry négy pontba szedi, hogy miért, hogyan érintette az 1920-as területi döntés a fővárost.

• Trianon szétszakította családokat, hiszen 1910-re Budapest „úgy lett igazi nagyváros, hogy az ország minden szegletéből vándoroltak ide, döntően magyar nyelvű és identitású emberek” – írja Nyáry. Példaként Benedek Elek tragikus esetét hozza fel: „ A székely író Budapesten rekedt, pesti zsidó felesége pedig Erdélyben súlyos beteg fiukkal, és hosszú hónapokba telt, amire egyáltalán hírt kaptak egymásról.

Bővebben »

Farkas Veronikával, a könyv fordítójával Nyáry Krisztián beszélgetett élőben a Líra Könyv Facebook oldalán 2020. május 21-én 16 órakor.