Nyáry Krisztián a Forbesban: nők, akik papírpénzeinken szerepelhetnének

Feminista jogvédő, a társadalmi igazságosságért küzdő képviselő, sokoldalú író, iskolaalapító és orvosnő – őket tenné a magyar történelem fontos nőalakjai közül magyar papírpénzekre Nyáry Krisztián író. És hogy kit miért? Azt megírta a Forbes áprilisi számában.

500 forint: Ráskay Lea

Az első magyar értelmiségi nő, akinek munkásságáról és életéről is maradtak fenn adatok. A főnemesi családból származó, kimagasló műveltségű apáca a Margit-szigeti kolostor könyvtárosa és kódexmásolója volt. A régebbi magyar nyelvállapotot tükröző szövegeket átírta „kortárs” köznyelve, hogy megértésük ne okozzon gondot a novíciáknak.

Valószínűsíthető, hogy latin nyelvű szövegeket is fordított, és titkári feladatokat is ellátott a zárda főnökasszonya mellett.

Bővebben »


Alinda szerelmes levelekről kérdezte Nyáry Krisztiánt

Újabb résszel jelentkezik a ZsiMü mini-portrésorozata

A portréinterjú-széria legújabb részében Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész többek közt arról mesél Veiszer Alindának, hogy írt-e fiatalabb korában szerelmes leveleket, és hogy Karinthy már megfogalmazásukkor érettségi tételként látta viszont saját küldeményeit. A Zsidó Művészeti Napok felkérésére ült le Veiszer Alinda újságíró-műsorvezető az idei rendezvénysorozat fellépő művészeivel, ezekből a beszélgetésekből indított múlt héten sorozatot a ZsiMü.

Most itt a harmadik rész, melyben a népszerű író-irodalomtörténész, Nyáry Krisztián a partnere.

A beszélgetéssorozatból – miközben a művészek mesélnek arról is, milyen premierre készülnek a ZsiMün – a nézők megismerhetik a fellépők másik arcát is. A helyszín ismét a különleges atmoszférájú Mazel Tov étterem volt.

Bővebben »



Irodalomtörténeti kiállítás nyílt Hévízen Nyáry Krisztin könyve alapján

ÍGY SZERETTEK ŐK… 2019. 03. 24. 07:00

Péter Árpád

Így szerettek ők… címmel nyílt irodalomtörténeti kiállítás pénteken Hévízen, a Muzeális Gyűjteményben.

A tárlaton, melyet Nyáry Krisztián azonos című szerelmeskönyve inspirált, fotókat, dokumentumokat és tablókon megjelenő történeteket láthatnak az érdeklődők, valamint több legendás magyar író és költő elképzelt Facebook-profilját. Képünkön Hermann Katalin, a szervező Gróf I. Festetics György Művelődési Központ igazgatója, a tárlatot megnyitó Karáth Anita költő, Kárász Eszter színművész és Király Erika, a kiállítás ötletadója.

Fotó: Péter Árpád

Az eredeti cikk a ZAOL hírportálon olvasható



Krúdy felkínálkozó leveleket is kapott férjes asszonyoktól – Nagy emberek szerelmeit mutatja be Nyáry Krisztián

TÓTH ANETT, DÉLMAGYARORSZÁG
2019.02.10. 11:55

Szeged – Ha manapság szerelmes levelekről esik szó, akkor előbb-utóbb Nyáry Krisztián neve is felmerül, nemcsak Kosztolányié. Új könyvet adott ki nemrég. Az Írjál és szeressél 125 levelet tartalmaz, s nem mindet lengi körbe rózsaszín köd.

– Szerelemről sokféle módon lehet írni – állítja Nyáry Krisztián irodalomtörténész. Elvégre másként közelíti meg egy biológus és egy költő. A szerelem tagadhatatlanul a kultúra fontos összetartó eleme, egy alapérzelem – Nyáry szerint.

– Azt szokták mondani, a mély érzelmek írásba foglalása a művészek dolga. Pedig nem, hiszen mindenki írt már szerelmes levelet – mondta az irodalomtörténész.

Bővebben »


„Egyszerűen vakok voltak a Sorstalanság szövegére”

Kertész Imre 2007-ben (Fotó: Segesvári Csaba/Délmagyarország, Wikipedia)Kertész Imre 2007-ben (Fotó: Segesvári Csaba/Délmagyarország, Wikipedia)

 LAKNER DÁVID

2019. január 27., 15:29

A holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából annak néztünk utána, milyen fogadtatásra talált a megjelenése előtt, illetve után Kertész Imre Nobel-díjas regénye, a Sorstalanság.

Klasszikus lektori műhiba – így foglalta össze egy hozzászólásában Nyáry Krisztián, a Líra csoport kreatív igazgatója, miért utasíthatta vissza elsőre a Magvető a Sorstalanság kiadását. A napokban kezdett terjedni a Facebookon az az 1973-as levél, amiben a kiadó kifogásait sorolta, közölve, hogy a regény gondozására nem vállalkozhat.

A Kardos György igazgató által jegyzett üzenet szerint a lektorok egybehangzó véleménye volt,

Bővebben »


Nyáry Krisztián: A Himnusz kalandos története

·2019.01.22

Kölcsey Ferenc úgy halt meg 1838-ban, hogy egy percig sem gondolt rá: műve egyszer mindenki által ismert nemzeti himnusz lesz. Ma, a magyar kultúra napján felidézzük az „Isten, áldd meg a magyart!” keletkezésének és közös imává válásának kalandos, véletlenekkel és tévedésekkel tarkított történetét. Nyáry Krisztián irodalomtörténész, a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatójának írása a Válasznak.

A Szépliteraturai Ajándék című folyóirat 1821-ben megjelent számát Kölcsey Ferenc szatmárcsekei magányában, úgyszólván teljes elszigeteltségben olvasta. A lap négy verset közölt egy akkor még ismeretlen XVI. századbeli magyar költő, Balassi Bálint istenes énekeiből. Kölcsey alig írt verset ekkoriban,

Bővebben »


Nem mindegy, Semmelweis Ignác? – operaleőadás Nyáry Krisztián írása alapján

2019.01.21 14:33 Akt.: 2019.01.21 14:36

Nem mindegy, Semmelweis Ignác?

© Fotó: Kiss Annamarie
Debrecen – Az opera, valamint a könyvfejezet együttes felhasználása hű korrajzot tár elénk a színpadon.

A történelem sok, a maga korában meg nem értett géniuszai egyikének, az „anyák megmentőjének” a tragikus életútját beszéli el az a Semmelweis című produkció, amelyet a Budapesti Operettszínház és a Bartók Plusz Operafesztivál vendégelőadásaként láthatott a Csokonai Színház közönsége két alkalommal, január 16-án és 17-én este.

Osztott színpadkép

A tragikus sorsú magyar orvos életét feldolgozó opera alkotóinak,

Bővebben »