Általad nyert szép hazát – a Himnusz és a himnuszok kalandos élete (2.) – Himnuszok a Himnusz előtt.

 

Nyáry Krisztián legújabb könyvében ezúttal nem emberek életét, hanem a legismertebb magyar műalkotás, a Himnusz és a hozzá hasonló nemzeti indulók történetétét meséli el. Az „Általad nyert szép hazát – a Himnusz és a himnuszok kalandos élete” című kötet szeptemberben jelenik a Corvina Kiadónál. Addig is, amíg a könyv megérkezik, a szerző egy video podcast sorozatban beszélget Hevesi Judittal, a kötet szerkesztőjével a legérdekesebb történetekről. A magyar történelmi egyházak mindegyike úgy tudja, hogy az ő legfontosabb, himnuszként is funkcionáló dala a legősibb. Vajon az evangélikus Erős vár a mi Istenünk, a református Tebenned bíztunk eleitől fogva vagy a katolikus Boldogasszony anyánk a régebbi?

Bővebben »


Szobrok és rabszolgatartók – Nyáry Krisztián a Klubrádióban

 

Nyáry Krisztián a Líra kiadó kreatívigazgatója, irodalomtörténész és író volt a 2020. július 3-i Reggeli személyben Pálinkás-Szüts Róbert vendége. A témák, amikről szó volt: szobordöntés, szoborállítás, turul, magyar rabszolgatartók, Széchényi György, Bereményi Géza, könyvkiadás, Líráról és líra – mindenkinek csak ajánlani tudjuk, mert roppant érdekesre sikeredett.


Általad nyert szép hazát – a Himnusz és a himnuszok kalandos élete (1.) – Miért vannak himnuszaink?

Nyáry Krisztián legújabb könyvlben ezúttal nem emberek életét, hanem a legismertebb magyar műalkotás, a Himnusz és a hozzá hasonló nemzeti indulók történetétét meséli el. Az „Általad nyert szép hazát – a Himnusz és a himnuszok kalandos élete” című kötet szeptemberben jelenik a Corvina Kiadónál. Addig is, amíg a könyv megérkezik, a szerző egy video podcast sorozatban beszélget Hevesi Judittal, a kötet szerkesztőjével a legérdekesebb történetekről. Az első, bevezető részben a következő kérdésekre keresik a választ: Énekelheti-e másként Radics Gigi a Himnuszt, mint ahogyan azt megszoktuk? Tudjuk-e, hogy ilyenkor Dohnányi Ernő 1937-es átdolgozását kérjük számon? Tényleg a magyar-e az egyetlen szomorú Himnusz? Bővebben »


Nyáry Krisztián: Csakhogy (avagy a magyar rabszolgahajó és az elnyomók szobrai)

Másfél évtizede a magyar-szlovák megbékélés jelképes pillanata volt, amikor Érsekújváron szobrot emeltek Széchényi György esztergomi érseknek, a város egyik alapítójának. Az 1695-ben elhunyt magyar főpap érdemdús ember volt. Bár köznemesi származású lévén nem volt köze a jótékonyságáról híres grófi famíliához, őt is a „bőkezűség és adakozás csodájának” nevezte egy kortársa. A török kiűzése után ő alapította a legrégebben működő magyar középiskolát, a mai Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnáziumot. De iskolaépítő lendülete ezután sem állt meg, egyebek mellett Győrben, Kőszegen, Esztergomban, Egerben, Lőcsén és Pécsett alapított kollégiumot vagy fiúneveldét. Saját pénzén állíttatta helyre a tűzvészben porig égett nagyszombati papnevelő intézetet,

Bővebben »


Nyáry Krisztián: Szobrok, hősök, indulatok

„Ha vitát nyitunk a múlt és a jelen között, felmerül annak a veszélye, hogy elveszünk a jövőben.”

(Winston Churchill)

Amerika és a volt gyarmatbirodalmak ügye, az ő történelmük, nekünk nincs vele dolgunk. Több ismerősöm is ezzel kommentálta, hogy egy Facebook-bejegyzésben barbárságnak neveztem az amerikai és Nagy Britannia-i szobordöntéseket. Voltak, akik kifejezetten szurkoltak a szobrok ellen vonulóknak – úgymond progresszív szolidaritásból. Ha az ott élők egy csoportját sérti Churchill, Gandhi vagy Jefferson ellentmondásos öröksége, érveltek, akkor joguk van megszabadulni az elnyomó, fajüldöző múlt jelképeitől. Valóban nem vagyok sem brit, sem amerikai, főleg nem ott élő fekete vagy a volt gyarmati őslakos,

Bővebben »


Nyáry Krisztián: Utoljára az Iszlám Állam bánt így szobrokkal [HetiVálasz 1×27]


·

Mennyiségi különbség van aközött, amikor az Iszlám Állam felrobbantja Palmyrát és amikor az amerikai tömeg lefejezi Kolumbusz Kristóf szobrát, de minőségi nincs nagyon – mondja adásunkban Nyáry Krisztián. Az író, irodalomtörténész liberális alapállásról fogalmazott meg erőteljes kritikát a Black Lives Matter romboló-fosztogató tagozata ellen, kiváltva sok baloldali olvasója nemtetszését. Erről is kérdezzük. Itt a HetiVálasz, a Válasz Online podcastjának új adása.

Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket,

Bővebben »



Nyáry Krisztián: Négy dolog, amiben Budapestet is sújtotta Trianon

Karácsony Gergely főpolgármester kérésére, hogy Trianon 100. évfordulójának alkalmával, június negyedikén egy percre álljon le a város, Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész, kreatív igazgató Facebook-posztban reagált.

Nyáry négy pontba szedi, hogy miért, hogyan érintette az 1920-as területi döntés a fővárost.

  • Trianon szétszakította családokat, hiszen 1910-re Budapest „úgy lett igazi nagyváros, hogy az ország minden szegletéből vándoroltak ide, döntően magyar nyelvű és identitású emberek” – írja Nyáry. Példaként Benedek Elek tragikus esetét hozza fel: „ A székely író Budapesten rekedt, pesti zsidó felesége pedig Erdélyben súlyos beteg fiukkal, és hosszú hónapokba telt, amire egyáltalán hírt kaptak egymásról.

Bővebben »



OTTHONOLVASOK – Erdős Virággal beszélget Nyáry Krisztián

Nyáry Krisztián Erdős Virággal beszélgetett 2020. május 20-án a Líra Könyv Facebook oldalán. A beszélgetésből megtudhatjuk, hogyan töltötte a karantént, és milyen olvasmányokat ajánlott erre az időszakra. A beszélgetés elején pedig Mácsai Páltól hallhatunk egy mesét a villamosról.